Az ünnepeken a túlzott mértékű ételfogyasztás sok embernek okoz gondot, s végül a kellemes együttes időtöltés, a pihenés, a nyugalom, a kikapcsolódás helyett a bűntudat kap főszerepet. Vannak, akik már annyiszor átélték ezt, hogy félve várják a szeretet ünnepét, és szorongással ülnek le a szépen megterített asztalhoz.

Az elhízottak és a különféle evési zavarokkal (anorexia, bulimia, túlevéses zavar) küzdők számát figyelembe véve az evés minden második ember életében jóval túlmutat a táplálékszükséglet biológiai kielégítésén és számos lelki hiányt pótol. Ennek azonban vannak nemkívánatos következményei. Egyrészt a sokak által ismert vissza-visszatérő túlsúlyproblémák, másrészt a pszichológiai hiányokat csak ideig-óráig lehet elnyomni finom falatokkal, azok megélésére ugyanúgy vágyakozni fogunk és mivel nem kapjuk meg, ezért egyre fájóbb lesz a sóvárgás. Ráadásul még többször és erősebben jelentkezik a vágy a hiányzó szükséglet megélésére, aminek következtében a túlevések mértéke és száma is emelkedni fog annak a személynek az életében, aki nem vesz tudomást ezekről a hiányokról vagy nem ismeri fel azokat.

A határtalan és biológiailag teljesen felesleges étkezésekben megnyilvánuló hiányok a pszichológiai éhség fogalmához vezetnek el bennünket. Ezek olyan személyes és társas szükségleteket jelentenek, amelyek minden ember életében alapvető fontosságúak, a személyiség fejlődéséhez, a testi-lelki jólléthez elengedhetetlenek – még ha nem is mindenki azonos módon és mértékben igényli ezek megélését. Ha ezen szükségletek mentén hiányok keletkeznek, akkor azoknál, akik hajlamosak az evési problémákra, falásrohamok jelenhetnek meg, vagyis ők az ételekkel, az ízekkel igyekeznek csillapítani, pótolni a hiányzó szükségletet. Nyolcféle pszichológiai éhséget lehet megkülönböztetni, ezek az alábbiak: ingeréhség, kapcsolatéhség, elismeréséhség, szexuális éhség, strukturálási éhség, cselekvési éhség, és a produktivitási éhség, szeretetéhség.

A pszichológiai éhség négy típusának a szerepét emelhetjük ki a karácsonyi túlevések szempontjából.

Az ingeréhség

Míg a testünk a tápanyagokra, az idegrendszerünk az ingerekre éhes: a látványra, az ízekre, az illatokra, a hangokra, az érintésre, a simogatásra, a beszélgetésre, az emberi kapcsolatokra.

A karácsonyhoz gazdag íz-és illatvilág tartozik, ehhez jön még a látvány és a bensőséges hangulat. Mindezek nem csak az étkezéshez kapcsolódhatnak, sokaknál mégis az evés lesz az ünnep fénypontja és a hangulatteremtés további lehetséges módjai háttérbe szorulnak. Nagyobb a valószínűsége a túlevésnek, ha valaki bizonyos ételeket (édes tészták, csokoládé) az év többi napján bűntudattal eszik meg és amennyire lehet kerüli is ezeket, emiatt ingeréhség alakul ki ezekkel az ízekkel kapcsolatban. Az ünnep, az együttesség vagy éppen a magány feloldozást adhat átmenetileg ezen korlátok alól és a nélkülözött ízek mindennél fontosabbak lesznek.

A produktivitási éhség

Az alkotás, a létrehozás örömének, valamint a gondoskodás megélésének hiányát jelenti. Karácsonykor gyakori probléma, hogy a háziasszonyok egy egész hadseregre elegendő ételt készítenek, annak elfogyasztása eleve esélytelen. Ez nem csak akkor fordul elő, amikor valaki rosszul ítéli meg mások igényeit. Sokszor olyan, mintha a hiányzó családtagokat is vendégül akarnák látni vagy ha nem is tudatosan de vágynak egy nagy család adta összetartozás érzésre, s ez nincs meg sem az ünnepekkor, sem a hétköznapokban. A bőség, a dőzsölés régen és ma is a jólét szimbóluma, ez pedig sokaknak biztonságérzést ad.

Az anyák gondoskodási vágyukat sokszor a túlzott mennyiségű vagy sokféle étel készítésben élik ki. Pedig ezen vágy kifejezésének számos egyéb módja létezik, amely nem kapcsolódik a tápláláshoz. A másik ember jóllétének fontosságát kifejezhetem simogatással, masszírozással, odafigyeléssel, beszélgetéssel, érdeklődéssel is.

A főzés is egyfajta alkotás, amely sokaknak örömet okoz. Jellemző, hogy a jeles ünnepekre új receptekkel készülnek a nők, amelyben egy újdonság létrehozásának az igénye is kielégül – pláne, ha sikerül az étel. Ha viszont nem, akkor a kudarcérzés még gyötrőbb lehet, mintha egy szimpla hétköznapi ebédet rontott volna el. Nem csak az ünnep miatt, hanem azért is, mert a pszichés szükséglet kielégítése volt sikertelen.

A kapcsolatéhség

A szeretet és a család ünnepén ez a legfájóbb hiányérzet. Egy-egy pillanatra mindenki belegondol, hogy milyen lehet annak a karácsony, aki egyedül van. Szerencsére, ilyenkor fokozottabban figyelünk az egyedülállókra, a magányosokra. Külföldön, például az Egyesült Államokban sokkal nagyobb hagyománya van annak, hogy a karácsony nem csak a családról, hanem általában az összetartozásról szól, így az is teljesen megszokott és természetes, ha a családdal nem rendelkezők vagy attól távol élők a barátaikkal töltik az ünnepet.

Azonban a kapcsolathiány a teljes családokban is megjelenhet és ebben az esetben még nehezebb szembenézni vele. Pedig sajnos nem ritka, hogy egy kívülről tökéletesnek tűnő családban a tagok nem egymással, hanem egymás mellett élnek és éppen az ünnepekkor döbbennek rá arra, hogy nem tudnak egymással mit kezdeni. A nagy közös evések, mint egyetlen program ideiglenesen feloldhatják az ebből eredő feszültséget. Az evésről és az ételekről való beszélgetés pedig témát ad a kiüresedő emberi kapcsolatoknak is. Legalábbis egy darabig.

A szeretetéhség

A karácsonytól sokan sokféle érzést és élményt várnak. Legfőképpen a szeretet megnyilvánulásait, amelyek az odafigyelés, a tisztelet, a türelem, a gondoskodás, vagy azt, hogy végre lesz idő egymásra, lesz alkalom többet beszélgetni.

A karácsonyi ünnepnapok alatti hízásért nem elsősorban a családi körben, kellemesen elköltött, a szokásosnál nagyobb és táplálóbb ebéd vagy vacsora tehető felelőssé. Sokkal inkább az ünnep elmúltával a „most már úgyis mindegy” alapon elfogyasztott maradékok eredményezik a plusz kilókat. Ennek nagyobb a valószínűsége, ha valaki azzal szembesül az ünnepnapok alatt, hogy a családi melegséget jelző ingerek a családtagok között hiányoznak.

Mindenkiben felmerül a kérdés, hogyan lehet megelőzni a pszichológiai éhség miatt kialakuló túlevéseket az ünnepek alatt és után. Elképzelhető, hogy ha felismerjük a mögöttük meghúzódó valódi szükségleteket (ehhez adhatnak támpontokat a pszichológiai éhség típusai), akkor hamar megtaláljuk a beavatkozás lehetőségeit. De sokkal valószínűbb az, hogy a szürke hétköznapokon kell dolgoznunk azon, hogy a karácsony ne csak az evésről szóljon.

A nyolcféle pszichológiai éhségről részletesen olvashatsz még Az éhes lélek gyógyítása – Túlsúly, evészavarok és kapcsolati problémák című könyvben!

 

2015-12-07

Miért eszel többet karácsonykor?

Az ünnepeken a túlzott mértékű ételfogyasztás sok embernek okoz gondot, s végül a kellemes együttes időtöltés, a pihenés, a nyugalom, a kikapcsolódás helyett a bűntudat kap […]
2015-12-07

Mi helyett eszel? – A pszichológiai éhség nyolc fajtája

Enni nagyon jó. Ezzel általában sokan egyetértenek. Annyi pozitív, kellemes élményt kaphatunk az ízek világától, hogy alkalmas arra is, hogy számos lelki szükségletet helyettesítsen – legalábbis […]
2015-12-07

Három tipikus kudarcpont, amely túlevéshez vezet

A túlevésekkel járó evészavar típusok, mint a bulimia és a falászavar hátterén több olyan készséghiányt találtak, amelyek bár nap mint nap hozzájárulnak ahhoz, hogy valaki többet […]
2015-11-19

Elhízás

Ez a weboldal sütiket használ. A hatályos jogszabályok értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

A hatályos jogszabályok értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás