Rendkívül sokatmondó, hogy valaki miként fogalmaz a gyógyuláshoz vagy a fogyáshoz való viszonyát illetően.

Aki szeretne meggyógyulni vagy lefogyni (vagy hogy elmúljanak a falásrohamai) az inkább vágyik rá, de kevésbé tesz érte. Vannak, akik eleve félnek cselekedni, mert tartanak a kudarctól, a felelősségvállalástól, bizonytalanok önmagukban (de nem csak az evés-fogyás területén). Ők a „szeretnék lefogyni/meggyógyulni” típusú emberek. Ők azért nem fogynak le, vagy nem gyógyulnak meg evészavarból, mert szeretnének, de nem akarnak.

Ezzel összefüggésben ideje beszélnünk az úgynevezett „betegségelőnyökről”, amelyeket leginkább az evészavarok klasszikus kórképivel kapcsolatban említenek meg. Anorexiában erről van szó, amikor pl. a házassági konfliktusok elcsitulnak az anorexiás gyermekükért összefogásra képes szülők között. Bulimiásoknál gyakran találkozunk azzal, hogy elodázható a szülőkről való leválás, az önállósodás, hiszen a keresetének jelentős hányadát a vécén lehúzó bulimiás ember nem képes eltartani önmagát.

Kevesebb szó esik ugyanakkor arról, hogy mi a jó a túlsúlyban/túlevésben? Gyakran felteszem ezt a kérdést és ennek fonákját is a hozzám fordulóknak. A „mi a nem jó a túlsúlyban/túlevésben” listára könnyen, gyorsan gyűlnek az érvek. A másikra lassan….s a végén mégis az lesz a hosszabb, az érdekesebb. Én ezen már nem lepődöm meg.

Mutatok néhány érdekes választ, hátha magadra ismersz:

„Ez az, amit ismerek, ami ismerős, ami állandó, ami stabilan, régóta, néha már automatikusan jelen van az életemben.”

 „Nekem a túlevés=biztonság.”

 „Csak még egy napig” fel nem nőtt gyerekként kitérek a felelősség, a döntések elől, és „majd holnaptól” kezdődik minden erőfeszítés.

 „Amikor jön a falásroham az hihetetlen megkönnyebbülés, mert az addig folyamatosan dúló belső harc eldől, szabad folyást kap a belső kényszer, nincs bizonytalanság, megint győzött, s innen már ismerős a helyzet, a forgatókönyv lefut, mindig ugyanúgy.”

 „Érzem az ízeket, ezért még jól is esnek a koplalásos szakaszban magamtól megvont ételek ízei”.

 Tehát előfordul, hogy valaki nagyon szeretne lefogyni/meggyógyulni, viszont ha ez megtörténne, akkor elveszítene olyan mélyen ható betegségelőnyöket, amelyeket talán még sohasem fogalmazott meg önmagának sem. (Ettől ezek még erősebbek, ellenben, ha kimondásra kerülnek, akkor már lehet velük valamit kezdeni.)

Aztán jó sokan vannak a „mások kedvéért igen, magamért nem” típusú, állandóan diétázó/evési problémákkal küzdő emberek.

Aki úgy érzi, hogy meg kell gyógyulnia, annál gyanús, hogy valakiért vagy valamiért teszi. Az lehet, hogy egyetért azzal a valakivel vagy valamivel, de a „kell” akkor is egy feladattá teszi azt az utat, amire leginkább kíváncsisággal és nyitottsággal jó rálépni. A kell kényszerítő erejű, amely sokakat frusztrál még akkor is, ha önmagukkal szemben alkalmazzák, s nem másvalaki várja el tőlük, hogy megtegyenek, elkezdjenek valamit. Az evési problémád leküzdéséhez arra van szükséged, hogy magadért tégy meg dolgokat és ne másokért, hogy ne arra várj, hogy valaki majd megmondja neked vagy elvárja tőled, hogy mit csinálj, hanem bízz abban, hogy képes vagy a saját életedről, a saját sorsodról döntéseket hozni. Lehet, hogy már jó ideje, talán gyermekkorodtól kezdve így mennek a dolgaid: valaki megmondja, sugallja, elvárja, hogy ezt vagy azt tedd. Beleragadtál ebbe, ez a „normális”, a megszokott számodra.

Elképzelhető, hogy a családodban az önfeláldozásnak nagy értéket tulajdonítanak/tulajdonítottak. Egy számodra fontos személy jellemzően a háttérbe húzódott és mások igényeit szolgálta ki, míg ő maga nem volt fontos. Talán őt mintázod a viselkedéseddel, amikor kevésbé értékesnek tartod azt, hogy önmagadért lépj a változás útjára, mintsem másokért.

Önmagamért tenni, önmagamról gondoskodni, önmagamat tisztelni, önmagamat szeretni és elfogadni – nagyjából így, ebben a sorrendben fogsz találkozni önmagaddal a tényleges gyógyulás útján.

Az öntisztelet és az önbizalom hiányosságainak gyermekkori gyökereiről bővebben olvashatsz Az éhes lélek gyógyítása című könyv Szeretetéhségről szóló részében.

Hamarosan az „akarok, de nem merek lefogyni/meggyógyulni” típusú emberekkel folytatjuk.

2016-03-30

Gyógyulni? Lefogyni? Szeretnél, akarsz vagy kell? 1. rész

Rendkívül sokatmondó, hogy valaki miként fogalmaz a gyógyuláshoz vagy a fogyáshoz való viszonyát illetően. Aki szeretne meggyógyulni vagy lefogyni (vagy hogy elmúljanak a falásrohamai) az inkább […]
2016-03-23

Irritáló közhelyek az életmódváltásban I. rész

„A fejben dől el”, „szeretethiányod van”, „a stressz miatt eszel”, „fogadd el magad”, „legyen több önbizalmad, hiszen szép arcod van” „van, aki a víztől is hízik” […]
2016-01-20

Gyermekkor2

2015-12-18

Újévi fogadalmak – Milyen elhatározás vezet valódi változáshoz az életmód területén?

Az évkezdet a fogyókúrák és a testedzés szempontjából kiemelt időszaknak számít. Több oka van az év eleji fogyókúradömpingnek: az egyik, a december végi ünnepek utáni plusz […]

Ez a weboldal sütiket használ. A hatályos jogszabályok értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

A hatályos jogszabályok értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás