A túlevésekkel járó evészavar típusok, mint a bulimia és a falászavar hátterén több olyan készséghiányt találtak, amelyek bár nap mint nap hozzájárulnak ahhoz, hogy valaki többet egyen, mint amennyire szüksége van, fejleszthető képességek.

Ezek közül most hármat mutatok be példákkal és megoldási lehetőségekkel:

  1. A határhúzás nehézsége

„Már félórája el kellett volna indulnom, mert a párom vacsorával várt otthon, mégsem tudtam lezárni a beszélgetést a kollégámmal. Csak mondta és mondta a magánéleti gondjait, én meg nyeltem a dühömet. Otthon persze sértődötten fogadott a férjem, én meg kétszer annyit ettem a spagettiből, mint szerettem volna.”

A határhúzás a legtöbb túlsúllyal rendelkező embernek problémát jelent. Ennek legtipikusabb formái a nemet mondás képtelensége, a túlzott befolyásolhatóság, a megfelelés fontossága és a döntési nehézség. A hétköznapi helyzetekben meggyűlik a bajuk a beszélgetések lezárásával, a negatív élményeken sokáig rágódnak és könnyen magukra veszik mások negatív lelkiállapotait. Túl azon, hogy az ezekből keletkezett belső feszültség túlevésekhez vezet, a határképzési hiányosságoknak a táplálkozásukban is vannak jól fellelhető jelei: nem tudják időben abbahagyni az evést, nem tudnak az ételek közül választani, ezért a legtöbb étkezéskor többet esznek, mint amennyire biológiailag szükségük van.

Megoldási lehetőségek:

A határhúzás problémájával küzdő embereknek az asszertivitást (önérvényesítési képességet) fejlesztő tréningek, gyakorlatok szolgálhatnak hasznos útmutatókkal. Háromlépéses tanulási folyamatról van szó: először is a személynek fel kell ismernie a saját igényeit, másodszor meg kell tanulnia azok helyes (nem erőszakos) kommunikációját, harmadrészt pedig fel kell készülnie arra, hogy még ezek megfelelő alkalmazása után is lesznek olyan emberek, akik minduntalan át akarnak törni a személyes határain. Ezeket a „támadásokat” megfelelő módon (hatékonyan, de nem a másikat megbántva, megalázva) vissza kell tudni utasítania.

Határátlépésnek nem csak az számít, ha valaki megérinti a testünket, amikor mi nem szeretnénk. Hanem az is, amikor kéretlen fogyókúrás tanácsokkal halmoz el, meg akarja mondani mit és mennyit együnk. Személyes határaidat sérti az a személy is, aki anélkül mondja el véleményét, hogy Te erre megkérted volna. Mindegy, hogy ki ez a személy, lehet a hozzád legközelebb álló is (pl. anyád, apád, férjed, feleséged, gyereked, testvéred), s az is lényegtelen, hogy jó szándék vezérli vagy a rosszindulat, irigység vagy az önmagával való elégedetlenség. Az sem mérvadó, ha nehéz gyerekkora volt, s őt sem tanította meg senki arra, hogy mások személyes terének (legyen az fizikai vagy lelki) megsértése nem illendő, sőt a másik számára bántó, fájó dolog lehet.

  1. A negatív érzelmek (félelem, szomorúság, düh, csalódottság) kifejezésének képtelensége

„Úgy érzem, hogy mindig mosolyognom kell, hogy elfogadjanak. Én még akkor is nevetgélek, ha megbántanak vagy a testsúlyomon élcelődnek a családtagok. Stresszhelyzetben, amikor félek, akkor is inkább vigyorgok, nehogy sebezhetőnek gondoljanak. Aztán a nap végén az összes negatív érzésemet az evésben vezetem le, így oldom a feszültséget. Belül, hogy ne legyen másokkal konfliktus. Így viszont magamat gyilkolom.”

Szintén általánosnak mondható jelenség a testsúlyproblémákkal küzdő embereknél (és ide tartoznak az anorexiások és a bulimiások is), hogy nem merik kifejezni – elsősorban a negatív – érzéseiket, mint pl: félelem, harag, szomorúság. Ennek több oka is lehet: az egyik, hogy gyermekként nem láttak megfelelő mintát erre, mert a szülők nagyon vigyáztak, hogy ne legyen tanúja a családon belül előforduló hétköznapi konfliktusoknak. A másik ok a túlzott megfelelésigény, vagyis a személy megpróbál úgy viselkedni, ahogy szerinte azt mások elvárják tőle. Harmadikként: az evési problémákkal küzdőknél gyakran találkozunk azzal, hogy gyermekként egyfajta megküzdési stratégiaként elnyomták az érzéseiket, ezzel védve önmagukat a fájdalmas élményektől. Felnőttként a ki nem fejezett érzelmeket pedig vagy az étellel együtt „lenyelik” vagy állandó „jutalomfalatokkal” vigasztalják önmagukat.

Megoldási lehetőségek:

A művészetterápiákat különösen hatékony kiegészítő kezelésnek találják az evési problémákban. Az alkotás folyamatán keresztül kifejeződhetnek olyan érzések is, amelyek szóban nehezen megfogalmazhatóak az evészavaros emberek számára. Ugyanakkor a produktumon keresztül már az érzelmek, még ha zavarosak is, de szavakba önthetők és legfőképpen kiélhető azok feszültsége. Igaz ez a múlt vagy a jövő félelmeire is.

Segíthet az önismereti és kommunikációs tréningeken való részvétel. Előfordul ugyanis, hogy megfelelő modell hiányában a kommunikációs formát nem sajátította el a személy, sőt helyette régi, rossz berögződött reakciók keserítik meg a saját és a környezete életét.

Ha az érzelemkifejezési probléma mögött érzelemfelismerési zavar is jelen van, vagyis a személy azért nem tudja megfogalmazni mit is érez valójában, mert nem képes felszínre engedni a több évtizede elnyomott érzéseket, akkor a legtöbb esetben elengedhetetlen a pszichológiai segítség igénybe vétele. Ezen belül a pszichodinamikus orientációjú egyéni terápiák és a pszichodráma is hatékony lehet.

  1. Az önkontrollfunkciók problémája

„Nem tudok várni. Mindent azonnal akarok. Ha sorba kell állnom például a postán vagy dugóba kerülök fel tudnék robbanni. Az ételekkel is így vagyok, ezért eszem legtöbbször azt, ami éppen a kezem ügyébe kerül és leggyorsabban meg lehet enni. Ezek pedig sajnos nem a legegészségesebb ételek.”

A súlyproblémával együtt gyakran jelenik meg feszültségkezelési probléma: a személy nem tudja önmagát megnyugtatni és stresszként él meg minden olyan helyzetet, amely nem úgy alakul, ahogyan azt előre eltervezte vagy elvárta. Ilyenkor viszont ételekkel vagy rágcsálással vezeti le a feszültséget, rendszerint a nap végén vagy hétvégén. Bármilyen probléma merül fel, azt azonnal akarja megoldani, ezért sokszor elhamarkodottan cselekszik, amitől még feszültebb lesz.

A súlytöbblettel rendelkező emberek gyakran megkapják kritikaként, hogy nincs elég akaraterejük, kitartásuk. Az önkontroll problémája nem csak a feszültségkezelésben, hanem az evésben is megmutatkozik. Aki sok koplalós diétán van túl elkezd rettegni az éhségtől és ezért még azelőtt eszik, hogy biológiailag megéhezett volna. Ugyanakkor a telítettség is zavarja őket, mert a hízással hozzák összefüggésbe. Az éhség és a jóllakottság érzékelése az önszabályozás része, amely hozzájárul a megfelelő önkontroll kialakításához.

Megoldási lehetőségek:

Az önkontrollfunkciók 2-5 éves kor között alapozódnak meg – pozitívan vagy negatívan. Ez persze nem azt jelenti, hogy később felismeréssel, tudatosítással, a hibás reakciók korrekciójával ne lehetne ezeken változtatni. Evési zavarral küzdőknél jó kiindulópontja lehet az önkontrollfunkciók fejlesztésének, ha evésnaplóban részletesen önmegfigyelést végeznek, mikor, milyen körülmények hatására jelentek meg a túlevések, vannak-e az életében, a hétköznapjaiban olyan tipikus helyzetek, amelyek nagy valószínűséggel garantálják a falásroham megjelenését? Milyen jellegzetes reakciókat ad és él át a személy ezekben a szituációkban? Hogyan reagál, ha akadályoztatva érzi magát? Ha várni kell? Ha éhes?

Előfordul, hogy egy pszichológiai hiányállapot, a strukturális éhség húzódik meg az önkontrollfunkciók hibás működésének hátterén. Erről bővebben Az éhes lélek gyógyítása – Túlsúly, evészavarok és kapcsolati problémák című könyvben olvashatsz.

 

2015-12-07

Három tipikus kudarcpont, amely túlevéshez vezet

A túlevésekkel járó evészavar típusok, mint a bulimia és a falászavar hátterén több olyan készséghiányt találtak, amelyek bár nap mint nap hozzájárulnak ahhoz, hogy valaki többet […]
2015-11-19

Elhízás

2015-11-19

Bulimia

2015-11-19

Anorexia

Ez a weboldal sütiket használ. A hatályos jogszabályok értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

A hatályos jogszabályok értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás