Az évkezdet a fogyókúrák és a testedzés szempontjából kiemelt időszaknak számít. Több oka van az év eleji fogyókúradömpingnek: az egyik, a december végi ünnepek utáni plusz kilók leadása, a másik pedig „egy új élet” kezdete, amelynek hátterén ugyancsak testsúlycsökkentési cél lehet, de emellett még az is, hogy változtassunk általában véve addigi életmódunkon, többet mozogjunk, aludjunk többet vagy legyünk friss levegőn. Az év eleji diéta az újrakezdés élményét adja, amely lelki megerősítő szereppel bír. Sok hátránya is van ugyanakkor a „hétfőn”, „a hónap első napján” vagy az év elején elkezdett változtatásoknak. Az egyik és a legjelentősebb az, hogy felmentést ad az azt megelőző időszakra, aminek eredményeképpen sokkal többet eszünk, mint amennyit eredetileg elfogyasztottunk volna. A másik, hogy ha így gondolkodunk, akkor az már magában rejti azt az elképzelést, hogy ami utána fog következni az egy olyan időszak kezdete, amely sok lemondással jár, a lemondás pedig szenvedéssel. Ha így gondolunk az előttünk álló életmódváltásra, akkor ne csodálkozzunk, ha kudarcot vallunk. A változást kihívásként vagy negatív stresszként is megélhetjük, ezt mi magunk döntjük el!

Az is előfordul, hogy túl nagymértékű változást viszünk az életünkbe, ha konkrét időponthoz kapcsoljuk, például december utolsó hetében még eszünk bőven, nem túl egészséges ételeket, nem sportolunk, január első hetében pedig olyan ételeken kezdünk el élni, ami addig nem volt rendszeresen jelen az étrendünkben és hetente háromszor eljárunk sportolni. Sem az emberi test, sem a lélek nem bírja el a hirtelen nagy változásokat, sem pozitív sem negatív értelemben.

A változás és a célkitűzés sikerhez vezető lépéseiről olvashatsz még Az éhes lélek gyógyítása – Túlsúly, evészavarok és kapcsolati problémák című könyvben!

 

Melyek a diétához kapcsolódó lelki folyamatok?

Vannak olyan emberek, akik számos stresszforrásra evéssel reagálnak, a köznyelv őket nevezi „bánatevőknek”. Esetükben egy hagyományos fogyókúra, a pszichés megküzdési technikák javítása nélkül biztos, hogy sikertelen lesz. Ugyanakkor annál a személynél is, akinél nincs lelki háttere a súlyproblémának a diétázás során felmerülhetnek olyan kérdések, előtérbe kerülhetnek olyan területek, amelyek lelki feldolgozást is igényelnek. Ide tartozik az is, hogy valaki tud-e reális célt kitűzni önmaga elé, kellően tudatosította-e önmagában, hogy miért kell életmódot változtatnia, tud-e felelősséget vállalni a jelenlegi túlsúlyáért, van-e megfelelő önkontrollja, akaratereje, hogyan kezeli a konfliktusokat, mennyire akar megfelelni másoknak (pl.: mennyire esik nehezére elutasítani a kínálgatásokat)?

A diétázáshoz kapcsolódó jellegzetes gondolkodási folyamatokról olvashatsz még a Diéta: a szó, amitől megjön az étvágyam! című blog-bejegyzésben!

Ha valaki helyesen, kiegyensúlyozottan táplálkozik és edzi a testét, akkor egyrészt idővel sokkal tudatosabb lesz a teste, a szervezete igényeire, jelzéseire, vagyis „megtanulja önmagát”, ez is az önismeret fejlesztésének része. Másrészt az önkontroll érzését is adja, hogy én irányítom a testemet és nem a testem irányít engem. Ha valaki úgy éli meg, hogy a túlevések csak úgy megtörténnek vele, akkor nem ismeri fel, hogy mindez, ha nem is teljesen tudatos, de belőle indul ki. Ha pedig ez nincs meg, akkor hogyan tudna rajta változtatni? Ilyenkor fordulnak sokan olyan szerekhez, módszerekhez amelyek gyors és könnyű fogyást ígérnek. De a fogyás nem ilyen műfaj: rendszeres, apró és a táplálkozás, a mozgás és a lelki élet (önismeret, konfliktuskezelés stb.) területeit egyaránt érintő változások vezetnek tartós változáshoz.

Néhány gondolat a méregtelenítésről – légy óvatos!

Fontos szem előtt tartani, hogy a méregtelenítés nem fogyókúra, így hosszú távon megtartható súlycsökkenést nem lehet elérni vele. Számos formája van, amelyek különböznek abban is, hogy járnak-e egyáltalán súlyvesztéssel, de mivel alapvetően étel-illetve tápanyagmegvonás történik, ezért gyakran követi fokozott étvágy. Ez egy természetes biológiai folyamat. A méregtelenítés (főleg az első napokban) a testet és a lelket is alaposan próbára tévő folyamat. Nem mindegy az egyén hozzáállása, mentálisan is fel kell rá készülni, a megtisztulás folyamatára kell koncentrálni, relaxációs feladatokkal is kiegészíthető, ezáltal növelhető a lelki teherbíró képesség is. Ha a szervezetben felhalmozódnak a méreganyagok, akkor az ember sokkal fáradtabb lesz, kevésbé bírja a stresszt, alvászavarai lesznek, koncentrációs-és teljesítményzavarok léphetnek fel. Vagyis a pszichés jól-működésre, a megküzdő képességre és ezen keresztül az élettel való megelégedettségre is pozitív hatással lehet a mértékletes méregtelenítés. Nem mindenkinél szabad azonban alkalmazni! Evészavarokban szenvedőknek, anorexiásoknak, bulimiásoknak (vagy akik korábban küzdöttek ilyen problémákkal) kifejezetten káros lehet, fellobbanthatja a tüneteket vagy erősítheti azokat. Anorexiában súlyosbíthatja a hiánybetegségek által kialakult tüneteket.

Tanácsok kezdő diétázóknak

Az egyik tanácsom, hogy ha diétázni szeretnének (bármilyen okból, legyen az testsúlycsökkentés, egészségesebb élet, nagyobb teherbíró képesség) akkor soha ne „holnap” kezdjék el. Ne tűzzenek ki bűvös dátumokat se, mert ha nem a „most”-ból indul az elhatározás, akkor lehet, hogy az az elhatározás nem elég erős. A másik, hogy tudatosítsák magukban, mi az, ami ide vezetett, ha korábban sikertelenek voltak a diétában, annak mi volt az oka, mit kell most megtenniük annak érdekében, hogy azokat a hibákat ne kövessék el ismét. A következő dolog, hogy vállaljanak felelősséget a túlsúlyukért: mi az amit eddig nem tettek meg annak érdekében, hogy ne legyen most ilyen problémájuk és mi az, amit megtettek és ide vezetett. Ne a környezetet, vagy a „genetikát”, vagy a körülményeket (pl.: nincs elég pénzem egészséges ételekre vagy sportolni) okolják. A tapasztalat azt mutatja, hogy sokan a meglévő lehetőségeiken belül sem használják ki mindazt, ami adott, és kis kreativitással, leleményességgel megoldható számos addig lehetetlennek tűnő dolog is.

Tűzzenek ki reális célokat, heti 0,5-1 kg fogyás érhető el olyan módszerekkel, amely hosszú távon is megtartható, mert nem avatkozik be drasztikusan az egyén életébe.  Lelki szempontból: ha valaki a testsúlyának a 20%-át elveszíti, az már jelentős hatással van a testképre és a lelki egyensúlyra. A mozgással is hasonló a helyzet: aki eddig egyáltalán nem mozgott, az heti 1-2 alkalommal kezdje és a továbbiakban is csak addig emelje, amennyi hosszú távon belefér a mindennapjaiba.

Először csak havonta 1-2 változást vezessenek be az életükbe és utána fokozatosan a többit.

Minden változásnak az egyénből kell kiindulnia. Nem biztos, hogy ugyanaz az étrend mindenkinek megfelelő. Érdemes ebből a szempontból szakember tanácsát kikérni, ez vonatkozik a különböző mozgásformákra is.

Gyengébb kitartású diétázóknak…

A fentieken túl nekik azt javaslom, hogy a „gyengébb kitartás” miértjeit keressék meg a személyiségükben. Lehet, hogy sok diétás kudarcon vannak már túl és azt érdemes elemezni, hogy a diéta önmagában rejtette-e a kudarcot vagy ők saját részükről nem mozgósították a megfelelő erőforrásaikat a célelérés érdekében. A kisebb akaraterő mögött leggyakrabban önbizalomhiány, önértékelési zavar, tanult tehetetlenség, kudarckereső attitűd húzódik meg, ezzel érdemes pszichológiai tanácsadás keretén belül foglalkozni.

Ki eszik „normálisan”?

Óriási tévhit, hogy a normál testsúlyú (most úgy értem, hogy csinos, nem betegesen vékony, állandóan az evésen gondolkodó) nők aszkéta módon élnek. Nem igaz az, hogy két választási lehetőségem van: vagy 44-es ruhákat hordok és “élvezem az életet” finomakat eszem, vagy 38-ast és két fűszálat ehetek naponta. A fogyni vágyók, illetve az evési zavarral küzdők úgy képzelik, hogy egészségesen vékony csak az lehet, aki állandóan arra figyel, hogy mennyit eszik és csak “egészséges, zsír-és kalóriaszegény” ételeket fogyaszt VAGY, aki egyáltalán nem foglalkozik az evéssel és eleve olyan a „biológiája”, hogy nem hízik meg. Az egészséges táplálkozás úgy jelent tudatos táplálkozást, hogy lehet (sőt kell!) jókat és finomakat enni. (Nem arra gondolok, hogy reggel együk a pörköltet kenyér nélkül, mert úgy nem “hizlal”. Nem erről van szó.)

Véleményem szerint fontos, hogy a fogyókúrázók ezzel tisztában legyenek, mert különben megint ott találják magukat, hogy rossz a célkitűzés, irreális a cél. Várják, hogy majd olyan ételeket akarjanak, amiket eddig nem és azokat ne kívánják, amiket eddig szerettek. Így persze, hogy belebuknak a fogyókúrába. Valószínűleg azért is hajlamosak ebben hinni a súlyproblémákkal küzdők, mert eleve jellemző rájuk a végletesség, a fekete-fehér gondolkodás, ami egy hibás berögződés és többek között ezen a gondolkodási stíluson is változtatni kell ahhoz, hogy valaki tartósan a normál súlytartományba kerüljön. Ilyen típusos hibás gondolat például még: “ha nem vagyok sovány, az azt jelenti, hogy kövér vagyok” vagy “megettem egy süteményt, ezzel elrontottam az egész fogyókúrámat, most már úgyis mindegy, akkor megeszem még hármat és egy csokit is”. Ezek a gondolkodásbeli hibák (szaknyelven: “kognitív disztorziók”) annak a pszichés háttérnek az elemei, amelyen az evési problémák kialakulnak és tartósan fennmaradnak.

Az evési problémák hátterén meghúzódó, a fogyást akadályozó, és a visszahízásban szerepet játszó gondolkodásbeli jellegzetességekről bővebben olvashatsz Az éhes lélek gyógyítása – Túlsúly, evészavarok és kapcsolati problémák című könyvben!

A “titok” az, hogy az egészségesen és kiegyensúlyozottan táplálkozó személy az esetek nagy többségében csak akkor eszik, amikor arra biológiailag szüksége van. Nem jutalmazza magát az étellel, nem más örömöket vagy hiányokat pótol vele, nem a feszültséget vezeti le általa. Éppen ezért tud segíteni a pszichológia az evési problémákban és az elhízásban, mert segít abban, hogy a személy életében az evés a helyére kerüljön és ne pótoljon más élményeket, örömöket, helyzetmegoldásokat, ne ezen keresztül fejezze ki az érzelmeit. Tapasztalatom szerint minden túlsúllyal küzdő ember életmódjában meg lehet találni azokat a beavatkozási pontokat amelyek kiküszöbölésével, új szokások kialakításával súlycsökkenés érhető el.

A túlevésekért felelős pszichológiai éhség-típusokról olvashatsz még a Mi helyett eszel? – A pszichológiai éhség nyolc fajtája című blog-bejegyzésben, valamint Az éhes lélek gyógyítása – Túlsúly, evészavarok és kapcsolati problémák című könyvben!

2015-12-18

Újévi fogadalmak – Milyen elhatározás vezet valódi változáshoz az életmód területén?

Az évkezdet a fogyókúrák és a testedzés szempontjából kiemelt időszaknak számít. Több oka van az év eleji fogyókúradömpingnek: az egyik, a december végi ünnepek utáni plusz […]
2015-12-17

MINDÖRÖKKÉ ANYA, avagy az anyaháj eredete

Nő és férfi találkoznak, majd idővel összekötik életüket és férj-feleség lesznek (papírral vagy anélkül), s elérkezik az anyává, apává válás ideje. Mint a mesében. Ott hogyan […]
2015-12-16

Az a bizonyos 9 hónap alatt is ehetsz máshogy!

Végre valóban eltűnőben van az a nézet, miszerint „egy kismamának kettő helyett kell ennie”. Ma már sokan inkább azt hangoztatják, hogy a baba úgyis elveszi az […]
2015-12-15

CuKismami – diagnózis: terhességi cukorbetegség! Egy kismama naplója

Ez a weboldal sütiket használ. A hatályos jogszabályok értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

A hatályos jogszabályok értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás